A spondylolisthesis egy görög eredetű kifejezés, melyben a spondylo jelöli a csigolyát, gerincet, az olisthesis pedig a csigolyatest előrecsúszását az alatta lévőn. Az elcsúszás leginkább előrefelé (anterolisthesis) történik, ritkán hátrafelé is elmozdulhat, ilyenkor retrolisthesisről beszélünk.

A kopásos (degeneratív) gerincbetegségek érinthetik a gerincoszlop minden területét és alkotóelemét, leggyakrabban a csigolyákat, kisízületeket, gerincszalagokat, gerincizmokat és a csigolyák között található porckorongokat is. Bármelyik alkotóelem károsodása instabilitást okozhat az adott gerincszakaszon és megnövelheti a csigolya elcsúszásának valószínűségét is. A kopásos elváltozások növekvő előfordulásával a csigolya elcsúszásos esetek száma is egyre növekszik.

A spondylolisthesis előfordulása

A betegség bármely életkorban és bármely gerincszakaszon előfordulhat. Leggyakrabban az ágyéki gerincszakasz érintett, mivel ez a szakasz van kitéve a legnagyobb biomechanikai eltérésnek. Az LV-ös csigolya érintett 80%-ban, az LIV-es csigolya 13-15%-ban, míg az LIII és LII-es csigolya 1-1%-ban érintett. Más gerincszakaszon (nyaki, háti) mindösszesen 5%-ban fordul elő a betegség.

A csigolya elcsúszása és gerinc instabilitás bizonyos esetekben évekig tünetmentes formában állhat fenn, mely semmiféle panaszt nem okoz. Az idő előrehaladtával és az instabilitás növekedésével jelennek meg a tünetek, melyek nem specifikus tünetek, a kopásos gerincbetegségek egészére jellemzőek lehetnek.

Ha kíváncsi a csigolya elcsúszás által okozott tünetekre, kattintson ide!

A kép forrása: [link]