Képzelje el, hogy egyik délutánt gyermekével vagy unokájával tölti. A szokásos napi játék részeként a gyermeket többször felkapja, körbe forgatja a levegőben. Mindketten jól érzik magukat, a gyermek különösen örül, hogy a levegőben lehet. Egyszer csak hirtelen, éles fájdalmat tapasztal deréktájon, mely miatt majdnem összecsuklik, le kell ülnie legközelebbi székre. Pár perc elteltével már nemcsak a dereka fáj, hanem egyik alsó végtagja irányába késszúrásszerű kisugárzó fájdalom jelenik meg és a lába zsibbad a nap hátralevő részében. A fekvésen kívül nem tud mást csinálni, minden mozdulat hatására éles nyilalló fájdalom jelentkezik. Az éjszakát ébren tölti, minden egyes megfordulása újabb, heves fájdalom lép fel. Másnap orvoshoz fordul a problémájával. Mindenki, aki átélt már hasonlókat tudja, aki pedig még nem az is sejtheti, hogy a panaszokat gerincsérv okozza.

A porckorongsérv napjainkban a magyar lakosság egyik leggyakoribb betegsége, így különösen fontos megismerni azt. Minden embernek képesnek kell lennie felismerni a tüneteket, valamint tisztában kell lenni a megelőzési és kezelési lehetőségekkel.

Ha ellátogat Youtube-csatornámra, további videókat találhat a témával kapcsolatban.

A porckorongról általában

A porckorong a gerinc csigolyatestek között helyezkedik el. Egyrészt biztosítja a gerinc stabilitását a túlterhelésekkel szemben, másrészt viszont kellően rugalmas, így biztosítja a gerinc mozgásait. A porckorongot víz és azt megkötő anyagok alkotják. Két fő alkotórésze van, az egyik egy belső kocsonyás állagú mag (nucleus pulposus), melyet gyűrűszerűen kívülről vesz körbe egy rostos réteg (anulus fibrosus). A belső mag víztartalma és vízmegkötése biztosítja az ellenállást a gerincre ható erőkkel szemben. Tápanyagellátását a szomszédos csigolyák felől kapja diffúzióval, így a vérrendszerből korlátozottan jutnak el a felszívódott tápanyagok.

Hogyan alakulnak ki a gerincsérvek?

A gerincsérvek általában kopásos gerincbetegségek talaján alakulnak ki, de a porckorong állományában már fiatal kortól kezdve felismerhetőek a degeneratív elváltozások. Túlzott fizikai megterhelés de akár monoton több óráig tartó ülőmunka is felgyorsíthatja ezeket a kopásos elváltozásokat. A degeneráció során jelentősek a porckorong állományában a szöveti elváltozások. A belső mag veszít vízmennyiségébő,l ezáltal nem tudja biztosítani a megfelelő mértékű duzzadást és ellenálló képességet. A külső gyűrűszerű részen is a megterhelések, traumák hatására eleinte kisebb berepedések keletkeznek, majd idővel ezek a berepedések egyre nagyobbak lesznek.

A meggyengült berepedési helyeken a kocsonyás belső állomány adott helyen előboltosulhat. Ha ez az előboltosulás idegi képleteket helyez nyomás alá, akkor kialakulnak a sérvre jellegzetes tünetek. Az állapot neve porckorong előboltosulás vagy idegen szóval discus protrusio. Önmagában a porckorong előboltosulás nem mindig okoz tüneteket, de nagyobb méretű vagy rossz helyen elhelyezkedő előboltosulások akár fájdalmat, extrém esetben súlyosabb tüneteket is okozhatnak. Már ebben az állapotban is aktív orvosi közbeavatkozás és megelőző lépések szükségesek, hogy a sérv kialakulása ne folytatódjon tovább.

Amikor a külső állomány folytonossága a fizikai megterhelések hatására egy helyen megszakad, akkor a belső mag ezen a részen kitüremkedhet. Ha a kitüremkedés idegi nyomást okoz, kialakulnak a sérvre jellegzetes későbbiekben bemutatásra kerülő tünetek. Orvosi szempontból ennek az állapotnak a neve porckorongsérv vagy idegen szóval discus hernia.

A harmadik állapot nem minden sérv esetében alakul ki. Ha a berepedési helyen előtüremkedő állomány egy nagyobb megterhelés vagy hirtelen mozdulat hatására leszakad, akkor kiszakadt sérvről (a betegek gyakran kifakadtnak is nevezik) beszélünk idegen szóval rupturált discus hernia.

Milyen gyakori a gerincsérv?

Hazánkban a porckorongsérv, gerincsérv a második leggyakrabban előforduló betegségcsoport a magas vérnyomás után. Az évek során egyre növekszik előfordulási gyakorisága, egyre fiatalabbakban és kialakul a betegség. Hazánkban minden harmadik ember érintett gerincbetegségekben, összességében 1,9-2,6 millió ember lehet érintett. Fontos, hogy ez a magas szám a gerincbetegségekre vonatkozik, nem a sérvekre, viszont gerincbetegségek talaján idővel aktív közbeavatkozás nélkül kialakulhatnak a gerincsérvek is.

Bármelyik gerincszakaszon, tehát a nyaki, háti és ágyéki szakaszon is jelentkezhet a betegség. Az ágyéki gerincsérv férfiaknál gyakrabban fordul elő, leggyakrabban az L4-L5 szinten jelentkezik, mivel a túlterhelések ezt a gerincszakaszt érintik főleg. Magasabban elhelyezkedő sérvek (LI-LIII) ritkábban fordulnak elő.

Nyaki sérvek is napjainkban egyre gyakrabban kerülnek felismerésre és az ülőmunka elterjedésével ezeknek is növekszik az előfordulása. A nyaki szakasz legmozgékonyabb része a C5 és C6 porckorong, így ezek betegsége a leggyakoribb.

Háti szakaszon viszonylag ritkábban fordul elő a betegség a mellkas rögzítettsége miatt, de kialakulása esetén súlyosabb következmények jelentkezhetnek.

Milyen tényezők hajlamosíthatnak a gerincsérv kialakulására?

Számos olyan tényező van, ami a porckorongban zajló kopásos elváltozásokat felgyorsíthatja, így gerincsérvek kialakulására hajlamosíthatnak.

Genetikai tényezők érinthetik mind a porckorong belső állományát, mind a gerinc egyéb összetevőit (például gerincszalagok). A megbomlott normális struktúra talaján gerincsérvek alakulhatnak ki.

A túlsúly, főleg hasi elhízás megterhelheti az ágyéki gerincszakaszt, így felgyorsíthatja annak kopását.

Nehéz fizikai megterhelés a porckorong állományának folyamatos sérülését, előboltosulását vagy akár kiszakadását eredményezheti.

Balesetek, traumák szintén sérülések kapcsán okozhatnak gerincsérvet.

Káros szenvedélyek, például dohányzás esetén a nikotin a porckorong összetételére negatívan hat.

Milyen tüneteket okoznak a gerincsérvek?

A gerincsérvek azáltal okozzák a klinikai panaszokat, hogy idegi képleteket helyeznek nyomás alá. Attól függően, hogy melyik szakaszon alakulnak ki változatos tüneti képet okozhatnak, valamint a tünetekből következtetni lehet az érintett ideggyökökre is.

Ágyéki szakasz

Ágyéki szakaszon kialakult sérvek esetén a vezető tünet általában derékfájdalom, mely azonban nem az idegi nyomás miatt jelentkezik, hanem a kopásokkal állhat összefüggésben. A derékfájdalom mellett egy másik típusú fájdalom is fennállhat, ez a kisugárzó fájdalom, ami egyértelműen a nyomás alá kerülő ideggyök lefutása mentén jelentkezik az alsó végtagokon. A lefutás irányából a vizsgáló orvos következtetni tud az érintett idegszálakra. A fájdalmakat tartási rendellenességek követhetik. Az orvos a vizsgálat során már akár a beteg tartásából is felismerheti a gerincsérves megbetegedést. A kényszeres testtartást a gerinc melletti izomzat fájdalmas görcse, idegen szóval spazmusa kísérheti.

Súlyosabb idegi nyomás esetén izomgyengeség léphet fel az idegszál által által érintett izomcsoportoknak megfelelően, ez mindennapokban csökkent lábfej mozgásban vagy combizom gyengeségben nyilvánulhat meg. A zsibbadás és érzészavar szintén az ideg által ellátott területen jelentkezhet, önmagában egy idegi érintettséget jelez. Az ágyéki gerincsérvek egyik legsúlyosabb következménye a széklet vagy vizelet indítási és tartási zavar, mely sokszor azonnali műtéti ellátást igényelhet.

Nyaki szakaszon kialakult sérvek tünetei

Akárcsak az ágyéki szakaszon ugyanúgy a nyakon is egy helyi fájdalom kísérheti a gerincsérvet, mely a kopásokkal áll összefüggésben. Az idegi nyomás a felső végtagokra kisugárzó fájdalmat eredményezhet. Izomgyengeség szintén felléphet a nyaki idegek által ellátott területen, ez megnyilvánulhat a felkar és alkar gyengeségében vagy akár a tenyér szorító erejének csökkenésében is. Nagyobb méretű nyaki sérvek extrém esetben járási zavarokat is okozhatnak. Mindennek anatómiai okai vannak és a nyaki gerincvelő összenyomásával magyarázható A tartós nyomás a gerincvelő biokémiai elváltozásait eredményezheti, melynek MR felvételen jellegzetes jelei vannak (myelopathia). Ilyen súlyos esetekben a műtét utáni felépülés is lassabb.

A gerincsérv tünetei a háti szakaszon

A háti sérvek ritkábban fordulnak elő, de legtöbbször középvonali elhelyezkedésűek, ezért a gerincvelői összenyomódás által okoznak tüneteket. Kétoldali övszerű fájdalom jelentkezhet a törzsön, valamint kétoldali alsó végtagi izomgyengeség is felléphet. Súlyosabb esetekben vegetatív zavarok (székelési vagy vizelési rendellenesség) alakulhat ki. Ilyen esetekben is a műtét utáni rehabilitáció sokkal lassabb.

Hogyan diagnosztizálható a gerincsérv?

A porckorongsérv diagnosztikájában segítséget nyújt a fizikális vizsgálat. A gerincsérves betegek jellegzetes kényszertartásban tartják testüket, derekukat és nyakukat , hogy a sérvet kísérő kisugárzó fájdalmakat csökkentsék. A testtartás megtekintésével az orvos olykor már következtethet a gerincsérvre. Tapintással a fájdalmas pontok felderíthetőek a gerincen. Neurológiai vizsgálattal a kisugárzó fájdalom lefutásából lehet következtetni az érintett idegre és fény derülhet izombénulásos tünetekre is.

A fizikális vizsgálatot általában képalkotó vizsgálatok követik (röntgen, CT vagy MR). A röntgenvizsgálat tájékoztató jellegű információt nyújt a gerincről, közvetlenül a porckorongról információ nem nyerhető, viszont bizonyos jelek utalhatnak porckorongsérves megbetegedésre. A egyszerű röntgennél részletesebb képet ad a CT vizsgálat, mely nagyobb sérvek esetén lehet informatív. Ha a klinikai tünetek és a CT vizsgálat eredménye összhangban áll, akkor nem feltétlenül szükséges MR vizsgálat végzése is. Kisebb sérvek vagy olyan klinikai tünetek esetén, melyek nem egyértelműek teljes értékű információt az a MR vizsgálat ad a gerincről. MR vizsgálaton azonosítható a teljes gerinccsatorna, a kilépő ideggyökök, a porckorongok és sérvek helyzete is.

Hogyan kezelhető a gerincsérv műtét nélkül?

Önmagában csak fájdalommal járó esetekben kezdetben nem műtéti kezelések lehetnek indokoltak, melyek a betegek nagy részében javuláshoz vezetnek. Ha időszakosan a fájdalmak vissza-visszatérnek, akkor is általában a nem műtéti kezelésekhez kell folyamodni. A beteg állapotának javulása azzal van összefüggésben, hogy a gerincsérv zsugorodhat, így az irritált ideggyökben levő vizenyő is lecsökken. Az ideg felszabadul a nyomás alól, így a beteg klinikailag javul. A fájdalmak szűnésével az izmok görcse is oldódik.

A gerincsérvek nagyobb része nem igényel műtéti kezelést, hanem kezelhetőek konzervatív (nem műtéti) úton. A teljes fizio- és fizikoterápiás módszerek igen széles skálán mozognak.

A fizioterápia olyan kezeléseket foglal magába, melyek természetes energiákra épülnek (pl. víz, levegő, mozgás). Ismertebb fizioterápiás kezelések:

  • gyógytorna

  • balneoterápia (fürdőkórház, gyógyvíz)

  • gyógymasszázs, stb.

A fizikoterápia a fizioterápián belül képez egy szűkebb csoportot, amikor is valamilyen mechanikus energia vagy mesterséges energia kerül felhasználásra a terápiák során. Néhány fizikoterápiás módszer:

  • lökéshullám terápia

  • ultrahang kezelések

  • ingeráram kezelések és egyéb elektromos kezelések, stb.

Gyógyszeres fájdalomcsillapítás és izomlazító gyógyszerek gerincsérv esetén

A konzervatív kezelések között általában az első lépést a gyógyszerszedés jelenti. A mindennapi gyakorlatban leggyakrabban nem szteroid gyulladásgátló készítmények alkalmazhatóak attól függően, hogy kinek melyik készítmény fejti ki a legnagyobb fájdalomcsillapító hatást. Az egyes gyógyszerekre adott terápiás hatás egyénileg változik, így nem határozható meg egyetlen „leghatásosabb” gyógyszer. Egyes ajánlások szerint 1 hét (más javallat szerint 4 hét) általában elég annak megítélésére, hogy adott készítmény hatásos e, és ennyi idő alatt általában a mellékhatások is megjelennek. A mellékhatásokról a gyógyszer tájékoztatók nyújtanak felvilágosítást. Az izomrelaxáns készítmények a görcsös izomfeszülésből eredő fájdalmat képesek csökkenteni.

Fontos, hogy gyógyszerválasztás vagy gyógyszerváltás orvosi javallat alapján történjen! Az orvos által felírt gyógyszereket napi rendszerességgel kell a betegeknek szednie, hogy tartós hatásukat kifejthessék. Bármelyik gyógyszer szedése esetén kialakuló mellékhatások esetén másik hatóanyag tartalmú készítményre kell váltani. 2-4 hét alatt nem vagy csak kismértékben csökkenő fájdalmak esetén egyéb konzervatív (nem műtéti) módon végzett kezelések is szükségessé válhatnak.

Gyógytorna, gerinctorna

A gerincsérvek mind megelőzésében, mind kezelésében fontos szerepet játszik a gyógytorna. Preventíven (megelőzésképpen) végzett gyógytorna segít a tartáshibák korrekciójában, a törzsizmok edzésében, valamint a törzs mozgástartományának növelésében. A gyógytorna akkor is hatásos, ha a betegek már tüneteket tapasztalnak. A szabályosan végzett feladatok csökkentik az izomzat görcsét, segítenek a megfelelő izomerő, álló és mozgásképesség helyreállításában.

Az egyik legelterjedtebb gyógytorna típus a McKenzie módszer. A beteg aktívan vesz részt a terápiában, a feladatokkal képes befolyásolni fájdalmát és a gyakorlatokat otthon is végezheti. Habár egyetlen gyógytornás kezelés is csökkentheti a fájdalmakat, a tartós hatás eléréséhez rendszeres, heti 2-3 alkalommal végzett gyógytorna szükséges és a teljes gyógyuláshoz az otthon végzett feladatok is hozzájárulnak.

Gyógymasszázs

A kopásos gerincbetegségek esetén fennálló megbomlott belső gerinc stabilitást az emberi szervezet kívülről a gerinc mellett futó és a csigolyákat összekötő izomelemekkel is igyekszik biztosítani. A tartósan fennálló izomfeszülés az izomzat görcsét eredményezheti. A gyógymasszázs az izomzat görcsét képes csökkenteni, izomrelaxáló hatású. Egyénileg szükséges azt tesztelni, hogy pozitív hatású e a gyógymasszázs. Jótékony hatás esetén tartósan is alkalmazható.

Balneoterápia, fürdőkórház

A balneoterápia összefoglaló fogalom, mely a fürdőkórházi kezeléseket foglalja magában. A szárazföldön végzett mozgásgyakorlatoknál a gravitáció, valamint a külső ellenállás is befolyásolja a mozgáshoz szükséges izommunkát, valamint a feladat végrehajtásához szükséges erőt. A vízben végzett gyakorlatoknál jóval kisebb gravitációs erő érvényesül, valamint a megfelelő mélységű víz minden irányból támasztja a testet, így az elesés veszélye jóval kisebb, mint a szárazföldön végzett gyakorlatoknál. A víz hőfokának változtatásával a helyi gyulladásos reakciók kedvezően befolyásolhatóak. Egyénileg változó, hogy milyen gyorsan alakul ki a fájdalomcsillapító hatás. Bizonyos betegek már pár alkalom után jótékony hatásról számolnak be, de a tartós gyógyhatás eléréséhez kúraszerű alkalmazás szükséges. Az OEP évente kétszer 15 kezelést támogat, melyet 3 hét alatt lehet lefürdeni, azonban bizonyos esetekben 56 napra is szét lehet húzni a kúrát. Az OEP által támogatott kereten felül teljes áron vagy magánkezelés útján lehet a kezeléseket igényelni.

Fürdőkórházi kezelések során az alábbi kezeléseket kaphatják a betegek:

  • Férfi és női súlyfürdő

  • Szénsavas kádfürdő

  • Víz alatti vízsugármasszázs

  • Orvosi gyógymasszírozás

  • Iszappakolás

  • Sókamra

  • Víz alatti gyógytorna

  • Gyógyívókúra

  • Egyéb fizikoterápiás kezelések

Magyarország termálvizekben bővelkedik, mely igen sok gyógyulni vágyót csalogat külföldről is hazánkba. A termálvizek definíció szerint olyan a földből feltörő ásványvizek, melyek egy meghatározott hőfoknál (>30 Celsius fok) melegebbek és ásványi anyag tartalmuk több, mint 1000 mg szilárd ásványi anyag literenként. A gyógyvizek felosztása igen széles skálán mozog aszerint, hogy milyen ásványi anyagot tartalmaznak és milyenek a kémiai tulajdonságaik. A reumás eredetű panaszokra általában jótékony hatású a gyógyvizes fürdés, melyet előszeretettel idősebb betegek vesznek igénybe.

Egyéb, kevésbé invazív kezelési lehetőségek sérvek esetén

A konzervatív (nem műtéti) és műtéti (invazív) kezelési lehetőségek közötti átmenetet jelentik a kevésbé invazív kezelési módszerek. A kevésbé invazív megnevezés abból ered, hogy nem okoznak olyan mértékű károsodást a szövetekben, mint például a műtétek. Azonban hivatalos megfogalmazásban a test integritásának megbontásával járnak (pl. szúrás a bőrön keresztül), mely miatt invazívabbak, mint a konzervatív kezelések. Alkalmazásukkal a tünetek változó időtartamú és mértékű csökkenését lehet elérni, egyénileg széles skálán mozog ki és milyen mértékben reagál ezekre a kezelésekre.

A blokádkezelések alkalmazása olyan esetekben kísérelhető meg, amikor a deréktáji fájdalmak hátterében egyértelműen a kisízületek kopása és gyulladása feltételezhető, vagy a klinikai képet a kisugárzó (gyöki) fájdalom uralja, legtöbbször az ideggyök gyulladása (radiculitis) miatt. A helyileg ható injekció fájdalomcsillapítót és gyulladáscsökkentőt tartalmaz, így éri el a kívánt hatást.

A radiofrekvenciás termokoaguláció kezelés olyan esetekben alkalmazható, amikor a fájdalmakhoz leginkább a kisízületek kopása járul hozzá. A kisízületek tokja érző idegvégződéseket tartalmaz, melyek a kopásos elváltozásból származó fájdalmakat (ízületi felszínek súrlódása, ízületi szalagok túlnyújtottsága) érzékelik. Az érző idegek szelektív elölésével érhető el a kívánt fájdalomcsillapító hatás. A kezelés csak azokban az esetekben alkalmazható, ha egyértelmű a diagnózis és a fájdalmakat kiváltó terület.

Az endoszkópos beavatkozások új lehetőségeket biztosítanak a gerincsérvek kezelésében. A kisebb bőrmetszés jobb esztétikai eredményeket és kisebb mértékű szöveti károsodást okoz, így a gyógyulás is gyorsabb. Azonban a beavatkozás az eszközök alapos ismeretét és az endoszkópos technikában jártasságot igényel.

Mikor kell a gerincsérveket műtétileg kezelni?

A műtéti indikáció felállításában az idegsebész sok szempontot mérlegel. Általában tervezett, előjegyzés alapján történő műtéti ellátást javasol az orvos, ha:

  • Régebb óta állnak fenn alsó vagy felső végtagi izombénulásos tünetek a sérvvel összefüggésben.

  • Erős fájdalmakkal járó, egyetlen ideggyököt nyomó gerincsérv, ha a szakszerű és megfelelő idejű konzervatív kezelés eredménytelen.

  • A fájdalom miatt a beteg aktivitásában korlátozott, munkaképtelen.

A fentiekkel összefüggésben, akkor válik egy gerincműtét sürgetővé, tehát minél előbb elvégzendővé, ha

  • Újonnan kialakult izombénulásos tünetek állnak fenn az alsó és/vagy a felső végtagon

  • Újonnan kialakult vegetatív (vizelet, székletürítési) zavarok állnak fenn

Mi történik egy ágyéki gerincsérv műtét alatt?

A műtéti megoldások közül jelenleg az ágyéki szakaszon végzett műtét menetét ismertetjük, mivel az a leggyakrabban végzett idegsebészeti műtét.

A műtőbe érkezés után a beteget az altatóorvos és asszisztense fogadja, akik rövid kikérdezés és a leletek ismételt ellenőrzése után megkezdik az altatást. A beteg elaltatása és mesterséges lélegeztetésének biztosítása után (altatás alatt biztosítani kell a megfelelő légzést) a beteget hasra fordítják. Műtét közben használható röntgen készülékkel azonosítja a sebész az operálni kívánt szintet, majd sebészi bemosakodás után a beteg hátát is fertőtlenítővel lemossa.

A műtéti területet steril lapokkal körbeizolálja, majd bemetszi a bőrt. A bőr rétege alatt egyénenként változó zsírréteg alatt azonosítja a háti izmok fascia réteget (feszes, rostos, fehéres színű réteg). A fascia alatt a gerincoszlop mellett haladó izmok találhatóak, melyeket a sebésznek speciális feltárókkal el kell tartania, hogy a csigolyaív látótérbe kerüljön. A csigolyaív alsó részének elfúrásával és a csigolyaívek között kifeszülő szalagok elvételével alakítja ki a sebész a műtéti ablakot és jut be a gerinccsatornába. A gerinccsatornában az idegképletek azonosítása és kismértékű eltartása után az elődomborodó vagy kiszakadt sérv darabot kell eltávolítani és az idegeket a nyomás alól felszabadítani. A csigolyaközti résben bennmaradt további degenerált (elhasználódott) porckorongdarabokat is eltávolítja a sebész, hogy a későbbiekben a sérv kiújulásának esélyét csökkentse. Az esetleges vérzések ellátása után a seb zárása rétegesen történik (fascia, bőralatti réteg, végül a bőr).

Ágyéki porckorongsérv műtétek esetén a hazai gyakorlat alapján a csigolyaközti résből eltávolított porckorong helyére nem kerül távtartó, mivel az ágyéki gerincszakasz melletti izomzat kellő külső stabilitást ad a gerincnek és idővel a csigolyaközti rés beszűkül, saját magát stabilizálja.

A műtét végeztével a beteget visszafordítják hátára és felébresztik az altatásból. Átmeneti megfigyelés után a beteg kórtermébe kerül vissza, a szállítást műtősfiúk vagy betegszállítók végzik.

A műtét után

Komplikáció nélküli műtét után a beteget a következő vagy második napon a kórházban gyógytornász segítségével felkeltik. Az egyes kórházak gyakorlatától és a beteg állapotától függően a kórházi bennfekvés időtartama 3-5 nap. A hazaengedéstől számított egy héten belül megtörténik a varratszedés. A műtét utáni 1,5-3 hónapot a betegnek otthon kell töltenie, ez a regenerálódás időszaka és az orvos által elmondott utasítások betartása szükséges!

Ha sérvek kezelésével további kérdései vannak, az alábbi cikkek címére kattintva bővebben olvashat róluk:

Sérvműtét utáni tanácsok

Gyógytorna ismertető

Meggyógyulhat magától a porckorongsérv?

Kép: [forrás]