A porckorongok állományában már fiatal felnőttkortól kezdve megindulnak kopásos (degeneratív) elváltozások, melyeket a gerinc fokozott terhelése (pl. fizikai munka, ülőmunka) felgyorsít. A porckorong degenerációja során jelentősek a szöveti elváltozások. A belső kocsonyás állomány (nucleus pulposus) a degeneráció során veszít vízmennyiségéből, így a megfelelő mértékű vízmegkötés („duzzadás”) sem biztosítható, kevésbé ellenállóvá válik a gerincre ható erőkkel szemben. A külső gyűrűszerű részen (anulus fibrosus) a megterhelések, traumák hatására berepedések alakulnak ki. Nagymértékű erő hatására a külső rész repedésein a belső állomány előboltosulhat vagy ki is szakadhat, valamint nyomás alá helyezheti a környező struktúrákat. A kialakult klinikai állapotot nevezzük porckorongsérvnek.
Az alábbi tényezők hajlamosítanak porckorongsérv kialakulására vagy felgyorsíthatják a porckorongban zajló degeneratív folyamatokat:
- genetikai tényezők, melyek érinthetik a porckorongot felépítő belső anyagokat
- túlsúly, elhízás
- nehéz fizikai munka, mely a belső állomány hirtelen előboltosulását vagy kiszakadását eredményezheti
- balesetek, traumák
- dohányzás (nikotin a porckorong vérellátására, összetételére negatívan hat)