gerincsebesz@drczigleczki.hu
+36 30 / 811 2374
KAPCSOLATgerincsebesz@drczigleczki.hu
+36 30 / 811 2374
KAPCSOLATA gerincsérv és gerincbetegségek a második leggyakoribb egészségügyi probléma Magyarországon a magas vérnyomásból eredő szív- és érrendszeri betegségek után. Vajon Ön is érintett?
Gondoljon bele, hogy a délutánt gyermeke vagy unokája társaságában tölti. Játék közben többször felemeli őt és körbeforgatja a levegőben. Mindketten élvezik a pillanatot. Hirtelen azonban éles fájdalmat tapasztal a deréktájon, ami miatt majdnem összecsuklik, és kénytelen leülni. Pár perc elteltével már nemcsak a dereka fáj, hanem egyik alsó végtagja irányába késszúrásszerű kisugárzó fájdalmat érez, ami zsibbadással párosul. A fekvésen kívül nem tud mást csinálni, mert minden mozdulat éles nyilalló fájdalommal jár. Másnap orvoshoz fordul, ahol kiderül, hogy gerincsérve van.
A gerincsérv porckorong problémákból ered, így a könnyebb megértés érdekében lépjünk vissza az alapokhoz! Napjainkban a magyar lakosság egyik leggyakoribb betegsége, így különösen fontos megismerni azt.
A gerinccsigolyatestek között elhelyezkedő porckorongok fő feladata, hogy biztosítsák a gerinc stabilitását a túlterhelésekkel szemben, ugyanakkor kellően rugalmasak ahhoz, hogy lehetővé tegyék a gerinc mozgását.
A porckorongok vízből és vízmegkötő anyagokból állnak, és két fő alkotórészük van: a belső kocsonyás mag (nucleus pulposus) és egy körülötte lévő rostos gyűrű (anulus fibrosus). A belső mag víztartalma és erős vízmegkötő tulajdonsága biztosítja az ellenállást a gerincre ható erőkkel szemben. A porckorong állománya kívülről kevésbé befolyásolhatók, bizonyos vitamin készítmények tartalmazhatnak olyan anyagokat, mely a porcszövet erősítésével a porckorongok állapotát is javíthatják, pl. glükózaminoglikánok, chondroitin-szulfátok.
A gerincsérvek általában kopásos gerincbetegségekből erednek, de a porckorong állományában már fiatal kortól kezdve felismerhetőek a degeneratív elváltozások. Túlzott fizikai megterhelés, de akár a monoton, több óráig tartó ülőmunka is felgyorsíthatja ezeket a kopásos elváltozásokat.
A porckorong szöveti állományában lévő degeneráció során a belső mag víztartalma csökken, ezáltal nem tudja biztosítani a megfelelő szintű duzzadást, melynek hatására idővel veszít a rugalmasságából és az ellenálló képességéből. A külső gyűrűszerű részen a megterhelések, illetve mikrotraumák miatt eleinte kisebb repedések keletkeznek, majd idővel ezek a berepedések egyre nagyobbak lesznek.
A porckorong előboltosulása (discus protrusio), akkor következik be, amikor a meggyengült berepedési helyeken a belső mag előboltosul. Ez nyomást gyakorolhat a környező idegekre, ami sérvre jellemző tüneteket okozhat.
Önmagában a porckorong előboltosulás nem minden esetben okoz tüneteket, de a nagyobb méretű vagy rossz helyen lévő előboltosulások különböző fokú fájdalmat, extrém esetben súlyosabb tüneteket is okozhatnak. Már ebben az állapotban is aktív orvosi közbeavatkozás és megelőző lépések szükségesek, hogy lassítsuk vagy megállítsuk a gerincsérv kialakulását.
A porckorongsérv (discus hernia) akkor alakul ki, amikor a külső állomány folytonossága a fizikai megterhelések hatására egy helyen megszakad, és a belső mag kitüremkedik. Ha ez nyomást gyakorol az idegekre, megjelennek a gerincsérv jellegzetes tünetei.
A legkritikusabb állapot (rupturált discus hernia) akkor fordul elő, ha a kitüremkedő állomány egy nagyobb terhelés vagy rossz mozdulat következtében leszakad.
A statisztikák szerint hazánkban minden harmadik ember szenved valamilyen gerincproblémában. Tehát összesen körülbelül 1,9-2,6 millió ember lehet érintett, köztük nagy számban a fiatalok is. Fontos kiemelni, hogy a magas előfordulási szám a gerincbetegségek egészére vonatkozik, nem pusztán a porckorongsérvekre, viszont aktív közbeavatkozás nélkül idővel a gerincbetegségek talaján a gerincsérvek is kialakulhatnak.
A gerincsérv bármelyik gerincszakaszon kialakulhat, beleértve a nyaki, háti és ágyéki részt is. Az ágyéki gerincsérvek, a nagyfokú túlterhelések miatt, elsősorban a férfiaknál gyakoriak, különösen az L4-L5 szinten. A magasabban elhelyezkedő sérvek (LI-LIII szinten), ritkábban fordulnak elő.
A nyaki gerincsérvek gyakorisága is nő. Leginkább a C5 és C6 porckorongok érintettek, ami elsősorban az ülőmunkával hozható összefüggésbe.
Háti szakaszon viszonylag ritkábban fordul elő sérvesedés a mellkas rögzítettsége miatt, viszont a kialakulása esetén súlyosabb következmények jelentkezhetnek.
Nagyobb eséllyel alakul ki porckorongsérv azoknál, akik:
A gerincsérv jellemző tünetei az idegi képletekre gyakorolt nyomás következtében alakulnak ki. Attól függően, hogy melyik gerincszakaszon alakulnak ki, változatos tüneti képet okozhatnak, amelyekből következtetni lehet az érintett ideggyökökre is.
Az ágyéki szakaszon a derékfájás a vezető tünet, ami azonban nem az idegi nyomás miatt jelentkezik, hanem a kopásokkal állhat összefüggésben. Ezenfelül sugárzó fájdalom is jelentkezhet, ami egyértelműen a nyomás alá kerülő ideggyök lefutása mentén jelentkezik az alsó végtagokon. A lefutás irányából következtetni lehet az érintett idegszálakra. A fájdalmakat tartási rendellenességek követhetik.
A vizsgálat során akár már a páciens tartásából is felismerhető a gerincsérves megbetegedés. A kényszeres testtartás, a gerinc mentén futó izmok görcsös fájdalma (spazmusa) kísérheti. Súlyos esetekben izomgyengeség (pl. csökkent lábfej mozgás vagy combizom gyengeség), zsibbadás és akár széklet- vagy vizeletindítási és -tartási zavarok is felléphetnek, ami a legtöbb esetben azonnali műtéti ellátást igényelhet.
Akárcsak az ágyéki szakaszon, ugyanúgy a nyakon is egy helyi fájdalom kísérheti a gerincsérvet, ami a kopásokkal áll összefüggésben. Az idegi nyomás a felső végtagokra kisugárzó fájdalmat eredményezhet. Nyaki gerincsérv esetén is felléphet izomgyengeség a nyaki idegek által ellátott területen, ami megnyilvánulhat a felkar és az alkar gyengeségében, vagy akár a tenyér szorító erejének csökkenésében is.
A nagyobb méretű nyaki sérvek extrém esetben járási zavarokat is okozhatnak. Mindez a nyaki gerincvelő összenyomásával magyarázható. A tartós nyomás a gerincvelő biokémiai elváltozásait eredményezheti, aminek az MR felvételen jellegzetes jelei vannak (myelopathia). Ilyen súlyos esetekben a műtét utáni felépülés is lassabb.
A háti sérvek ritkábban fordulnak elő, de legtöbbször középvonali elhelyezkedésűek, ezért a gerincvelői összenyomódás által okoznak tüneteket. Kétoldali, övszerű fájdalom jelentkezhet a törzsön, valamint kétoldali alsó végtagi izomgyengeség is felléphet. Súlyosabb esetekben vegetatív zavarok (székelési vagy vizelési rendellenesség) alakulhat ki. Ilyen esetekben is jóval hosszabb a műtétet követő rehabilitáció.
A diagnózis a fizikális vizsgálat és a képalkotó vizsgálatok kombinációjával történik. A fizikális vizsgálat során a páciens testtartásából már következtethetünk a gerinsérvre, és a fájdalmas pontok tapintásával további információt nyerhetünk az elváltozás helyzetéről. A neurológiai vizsgálattal a kisugárzó fájdalom lefutásából következtetni lehet az érintett idegre, és fény derülhet izombénulásos tünetekre is.
A fizikális vizsgálatot általában képalkotó vizsgálatok követik (röntgen, CT vagy MR). A röntgen-, CT- és MR-vizsgálatok segítségével részletes képet kaphatunk a gerinc állapotáról.
A röntgen tájékoztató jellegű, nem ad közvetlen képet a porckorongok állapotáról, viszont bizonyos jelek utalhatnak porckorongsérves megbetegedésre. Az egyszerű röntgennél részletesebb képet ad a CT-vizsgálat, amely a nagyobb sérvek esetén lehet informatív. Ha a klinikai tünetek és a CT-vizsgálat eredménye összhangban áll, akkor nem feltétlenül szükséges az MR-vizsgálat elvégzése. Kisebb sérvek vagy olyan klinikai tünetek esetén, amelyek nem egyértelműek, MR-vizsgálat is indokolt lehet, mert csak ez ad teljes értékű információt a gerinccsatornáról, a kilépő ideggyökökről, a porckorongok és a sérvek állapotáról.
A gerincsérv, különösen ha csak fájdalommal jár, gyakran kezelhető a műtét nélküli, ún. konzervatív módszerekkel, amelyek a legtöbb esetben javulást hoznak, még akkor is, ha a fájdalmak időszakosan visszatérnek. A páciensek állapotának javulása összefügg a gerincsérv zsugorodásával, ami csökkenti az irritált ideggyök duzzanatát (vizenyőjét). Az ideg felszabadul a nyomás alól, így a beteg klinikailag javul. A fájdalmak enyhülésével az izmok görcsössége is oldódik.
Számos fizio- és fizikoterápiás módszer áll rendelkezésre.
A fizioterápia természetes energiákon (pl. víz, levegő, mozgás) alapuló kezeléseket kínál. A leggyakoribb módszerek közé tartozik a gyógytorna, a balneoterápia (fürdőkórházi kezelések, gyógyvíz használata) és a gyógymasszázs.
A fizioterápia részeként a fizikoterápia a mechanikus vagy mesterséges energia felhasználásával történő kezeléseket foglalja magában. Idetartozik a lökéshullám terápia, az ultrahang, valamint az ingeráram kezelések és egyéb elektromos kezelések.
A konzervatív kezelések közül gyakran a gyógyszeres terápia az első lépés. A mindennapi gyakorlatban leggyakrabban a nem szteroid gyulladásgátló készítmények alkalmazhatóak, attól függően, hogy az adott páciens számára melyik készítmény fejti ki a legnagyobb fájdalomcsillapító hatást.
Az egyes gyógyszerekre adott terápiás hatás egyénileg változó, így nem határozható meg az egyetlen „leghatásosabb” gyógyszer. Egyes ajánlások szerint 1 hét (más javallat szerint 4 hét) általában elég annak megítélésére, hogy egy adott készítmény hatásos-e, illetve ennyi idő alatt általában a mellékhatások is megjelennek. A mellékhatásokról a gyógyszer-tájékoztatók nyújtanak felvilágosítást.
Az izomrelaxáns készítmények a görcsös izomfeszülésből eredő fájdalmak csökkentésére szolgálnak. Segíthetnek az izomgörcs okozta fájdalom csökkentésében. A gyógyszeres kezelést orvosi javallat alapján kell megválasztani, és a mellékhatásokra is oda kell figyelni. A tartós hatás érdekében a felírt gyógyszerek napi rendszerességű szedése javasolt. Mellékhatások esetén másik hatóanyag-tartalmú készítményre kell váltani. 2-4 hét alatt nem vagy csak kismértékben csökkenő fájdalmak esetén egyéb konzervatív (nem műtéti) módon végzett kezelések is szükségessé válhatnak.
A gyógytorna a gerincsérvek megelőzésében és kezelésében is fontos szerepet játszik. A preventíven (megelőzésképpen) végzett gyógytorna segít a tartáshibák korrekciójában, a törzsizmok edzésében, valamint a törzs mozgástartományának növelésében. A gyógytorna akkor is hatásos, ha a betegek már tüneteket tapasztalnak.
A szabályosan végzett feladatok csökkentik az izomzat görcsét, segítenek a megfelelő izomerő, továbbá az álló- és mozgásképesség helyreállításában. A McKenzie módszer az egyik legelterjedtebb gyógytornatípus, amely a páciens aktív részvételével végzett gyakorlatokkal képes befolyásolni, csökkenteni a fájdalmat. A gyakorlatok otthon is végezhetők. Habár egyetlen gyógytornakezelés is csökkentheti a fájdalmakat, a tartós hatás eléréséhez rendszeres, heti 2-3 alkalommal végzett gyógytorna szükséges, és a teljes gyógyuláshoz az otthon végzett feladatok is hozzájárulnak.
A kopásos gerincbetegségek esetén fennálló megbomlott belsőgerinc-stabilitást az emberi szervezet kívülről, a gerinc mellett futó és a csigolyákat összekötő izomelemekkel is igyekszik biztosítani. A tartósan fennálló izomfeszülés az izomzat görcsösségét (spazmusát) eredményezheti. A gyógymasszázs segíthet az izomzat görcseinek oldásában és az izomrelaxálásban. A hatékonyságát egyénileg kell tesztelni, és pozitív hatás esetén tartósan is alkalmazható.
A balneoterápia, avagy a fürdőkórházi kezelések a víz jótékony hatásait használják ki a gyógyulás elősegítésére. A kezelések során különböző vízi gyakorlatokat és terápiákat alkalmaznak, mint például a súlyfürdő, szénsavas kádfürdő, víz alatti vízsugármasszázs, orvosi gyógymasszázs, iszappakolás, sókamra és víz alatti gyógytorna. A gyógyvizes fürdőzés különösen a reumás panaszokra lehet hatásos.
A kezelések hatékonysága és a páciens egyéni reakciója változó lehet, ezért fontos az orvosi felügyelet és a kezelések személyre szabása.
A szárazföldön végzett mozgásgyakorlatoknál a gravitáció, valamint a külső ellenállás is befolyásolja a mozgáshoz szükséges izommunkát, valamint a feladat végrehajtásához szükséges erőt. A vízben végzett gyakorlatoknál viszont jóval kisebb gravitációs erő érvényesül. A megfelelő mélységű víz minden irányból támasztja a testet, így az elesés veszélye is jóval kisebb, mint a szárazföldön végzett gyakorlatoknál.
A víz hőfokának változtatásával a helyi gyulladásos reakciók kedvezően befolyásolhatóak. Egyénileg változó, hogy milyen gyorsan alakul ki a fájdalomcsillapító hatás. Bizonyos páciensek esetében már néhány alkalom után érezhető a fájdalom enyhülése, de a tartós gyógyhatás eléréséhez kúraszerű alkalmazás szükséges. Az OEP évente kétszer 15 kezelést támogat, amelyet 3 hét alatt lehet igénybe venni, azonban bizonyos esetekben a kúra 56 napra is elnyújtható. Az OEP által támogatott kereten felül a fürdőkórházi kezeléseket teljes áron vagy magánkezelés útján lehet igénybe venni.
A gerincsérv kezelésének számos, kevésbé invazív módja létezik, amelyek átmenetet képeznek a konzervatív (nem műtéti) és az invazív (műtéti) beavatkozások között. Ezek a módszerek nem okoznak annyira kiterjedt szöveti károsodást, mint a műtétek, de mégis beavatkoznak a test integritásába, így invazívabbak a konzervatív kezeléseknél. Alkalmazásukkal a tünetek változó időtartamú és mértékű csökkenését lehet elérni. Egyénileg széles skálán mozog, hogy ki és milyen mértékben reagál ezekre a kezelésekre.
A blokádkezelések azokban az esetekben alkalmazhatóak, amikor a derékfájdalom mögött egyértelműen a kisízületek kopása és gyulladása feltételezhető, vagy a klinikai képet a kisugárzó (gyöki) fájdalom uralja, legtöbbször az ideggyök gyulladása (radiculitis) miatt. A helyileg ható injekció fájdalomcsillapítót és gyulladáscsökkentőt tartalmaz, így éri el a kívánt hatást.
A rádiófrekvenciás termokoaguláció azokban az esetekben alkalmazható, amikor a fájdalmak főként a kisízületek kopásából erednek. A kisízületek tokja érző idegvégződéseket tartalmaz, melyek a kopásos elváltozásból származó fájdalmakat (ízületi felszínek súrlódása, ízületi szalagok túlnyújtottsága) érzékelik. A kívánt fájdalomcsillapító hatás az érző idegek szelektív kiiktatásával (elölésével) érhető el. Ez a módszer akkor alkalmazható hatékonyan, ha a diagnózis egyértelmű, és a fájdalom forrása pontosan lokalizálható.
Az endoszkópos beavatkozások új lehetőségeket nyitnak a gerincsérv kezelésében. Az ilyen típusú műtétek kisebb bőrmetszést igényelnek, így az esztétikai eredmények is kedvezőbbek, és a szöveti károsodás mértéke is kisebb. A gyógyulás gyorsabb, de a módszer a sebészi eszközök és az endoszkópos technika alapos ismeretét igényli.
A műtéti indikáció felállításában az idegsebész több szempontot is mérlegel. Általában tervezett, előjegyzés alapján történő műtéti ellátás javasolt:
A fentiekkel összefüggésben, akkor válik egy gerincműtét sürgetővé, tehát minél előbb elvégzendővé, ha újonnan kialakult izombénulásos tünetek vagy vegetatív zavarok, például vizelet- vagy székletürítési problémák jelentkeznek.
Az ágyéki gerincsérv műtét a leggyakoribb idegsebészeti műtét. A beavatkozás menete a következő:
Ágyéki porckorongsérv műtét esetén a hazai gyakorlat alapján a csigolyaközti résből eltávolított porckorong helyére nem kerül távtartó, mivel az ágyéki gerincszakasz melletti izomzat kellő külső stabilitást ad a gerincnek, és idővel a csigolyaközti rés beszűkül, így saját magát stabilizálja.
Kevésbé invazív és jelenleg a legmodernebb műtéti megoldást nyújtja az endoszkópos módszer, melyről részletesen itt olvashat: link endoszkóp cikkre
Komplikáció nélküli műtét után következő vagy második napon a páciens a kórházban, gyógytornász segítségével megtehet pár lépést. Az egyes kórházak gyakorlatától és a beteg állapotától függően a kórházi bentfekvés időtartama 2-3 nap, majd a gyógyulás otthon folytatódik. A varratszedés a hazaengedéstől számított 7-10 napon belül megtörténik.
A műtét utáni 1,5-3 hónap a regenerálódás időszaka, amit a páciensnek otthon kell töltenie. A teljes felépüléshez az orvos által elmondott utasítások betartása szükséges!
Amennyiben további kérdései vannak a gerincsérv kezelésével kapcsolatban, az alábbi linkekre kattintva tájékozódhat:
Meggyógyulhat magától a porckorongsérv?
Próbálja ki étrend-kiegészítőinket!
Tisztelt Doktor Úr!
A férjemnek gerincsérvje van, Jelenleg még próbálkoznak a vissza fordítással, és nem a műtéttel.El küldeném az MRI eredményt, kérem pillantson rá és annak függvényében szeretnék érdeklődni, hogy ajánlják -e neki a gerinc nyújtó padot,és ha igen melyik fajtát. Túl vagyunk a sok sok gyógyszeres kezelésen, a gerinc mellé adott injekciókon, , fizikoterápián, és még mindig nagy fájdalmai vannak.
Küldöm a leletet:
Köszönettel: Menyhárt Róbertné
Lumbalis gerinc MR vizsgálat:
A lumbalis gerincről T1 és T2 súlyozott sagittalis, valamint STIR coronalis és
sagittalis, illetve T2 súlyozott coronalis és axiális síkú felvételek készültek.
A thoracolumbalis gerincen enyhe balra konvex scoliosis látható.
A lumbalis lordosis kiegyenesedett, a lumbalis csigolyák magassága megtartott.
A myelon a L.I. csigolya magasságában végződik, ábrázolt szakaszán szabályos
jelintenzitású.
A csigolyaperemeken osteophyták ábrázolódnak. A zárólemezek helyenként kissé
egyenetlen kontúrúak, a zárólemezek mentén egy-egy kisebb schmorl hernia
figyelhető meg.
Az alsó lumbalis szakaszon a kisízületek kiszélesedtek.
A lumbalis discusok jelintenzitása T2 súlyozott felvételen mérsékelten csökkent.
A L.III. discuson jobb oldalon a középvonalban és paramedialisan – kissé
foraminálisan is terjedően – axiális síkban mérve kb. 13 x 8 mm-es előboltosulás
látható, amely kb. 1.1-1.3 cm-t cranial felé is terjed. A korong a jobb lateralis
recessust szűkíti, a durazsákot komprimálja, eléri a cauda rostokat is. A
foramenek mindkét oldalon mérsékelten szűkebbek, jobb oldalon a stenosis
mértéke kissé kifejezettebb, kisebb compressio nem zárható ki. A korong eléri
mindkét L.4. gyök eredését.
A L.IV. discuson dorsalisan széles alapú, mérsékelt fokú előboltosulás látható. A
korong a szélesebb kisízületekkel együtt mk. oldali lateralis recessust, valamint a
foramenek alsó részét szűkíti, a gyöki kilépés mindkét oldalon szabad. A korong
mindkét oldalon eléri a L.5. gyök eredését, de érdemben nem komprimálja.
A L.V. discuson érdemi körülírt kóros előboltosulás nem látszik.
Vélemény:
Spondylosis et spondylarthrosis lumbalis.
Hernia disci intervertebralis L.III. l.d.
Protrusio disci intervertebralis L.IV., szűkebb lateralis recessusok, illetve
mérsékelten szűkebb foramenek.
Kedves Menyhárt Róbertné!
Önmagában a lelet leírása alapján erre a kérdésre nem lehet válaszolni, mert mást lát a képen egy radiológus és mást egy sebész. Nagyon szívesen megnézem a felvételt és próbálok segíteni a megfelelő út megtalálásában, hiszen a fájdalmakkal együtt élés nem elfogadható! Kérem, ebben az esetben telefonon keressenek az egyeztetés végett 🙂
Tisztelt Doktor Úr !!
Arról szertnék érdeklődni, ha gerinc- és porckorong sérvem van plusz jelenleg Lime korban is szenvedek , létezik-e hogy az a bizonyos lófarok szindrómám van.. Ha a mútétet választom ez a szindróma megszüntethető-e? 66 éves vagyok, mindig sportoltam, de most már a bal lábamat csak húzni tudom és pe4rsze az egész csípőm fáj.
Nagyon megköszönném, ha válaszolna ezzel a lófarok szindrómával kapcsolatban. /sajnos nem tudom a latin nevét/
Várnagy Zoltánné
Üdvözlöm, ha cauda euqina szindrómára gondol az egy súlyos idegi károsodást jelentene és sürgős műtétet igényelne. Remélem nem az van Önnek, de mindenképpen forduljon orvoshoz mielőbb!